Az Első Magyar FootGolf Egyesület
Alapszabálya
Az egyesület neve: Első Magyar FootGolf Egyesület
Az egyesület rövidített neve: EMFGE
Az egyesület angol neve:First Hungarian FootGolf Association
Az egyesület angol rövidített neve:FHFGA
Az egyesület székhelye: 1028 Budapest, Várhegy u. 8.
Az egyesület célja és tevékenysége:
a/ elősegíti az egyesületbe tömörülő tagok sport-tevékenységét,
b/ tagjai részére a sport-tevékenységen túl, különböző közösségi programokat szervez,
c/ különböző sportesemények támogatásával segíti a hazai sportélet kibontakozását,
d/ sportversenyeket szervez, illetve részt vesz más egyesületek és a szakági sportszövetség által megrendezett sporteseményeken, bajnokságokon és versenyeken,
e/ tagjainak biztosítja a folyamatos edzést, az állandó versenylehetőségeket, a megfelelő színvonalú felkészülést, a házi és nyílt sportversenyekre, a bajnokságra és egyéb versenyekre,
f/ kapcsolatot teremt hazai és külföldi sportegyesületekkel, hazai és nemzetközi tornákat szervez, és ezeken biztosítja tagjainak a részvételt,
g/ kapcsolatot teremt a médiával, emellett megfelelő marketing és reklám-tevékenységet végez az egyesület részére, népszerűsítő és oktatási anyagokat, illetve segédanyagokat, szakmai cikkeket, könyveket, folyóiratokat készít, szerez be, és forgalmaz. Körleveleket, hirdetményeket, tájékoztató anyagokat készít,
h/ együttműködik a helyi, területi és országos szövetséggel,
i/ az egyesület céljával egyeztethető témakörökben kutatásokat folytat, elméleti munkák kidolgozását segíti elő,
j/ az egyesület sporttal össze nem függő tevékenységét, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ide értve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásával – a sportegyesület alaptevékenységének minősül.
-
Az egyesület mindenféle párttól, illetve politikai szervezettől függetlennek nyilvánítja magát, azoknak semmilyen anyagi, vagy erkölcsi támogatást nem nyújt.
-
Az egyesület tagsági formái:
Az egyesületnek lehetnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai. Az egyesület minimum 10 taggal kell, hogy működjön.
Az egyesületnek bármilyen állampolgárságú, nagykorú személy tagja lehet, illetve jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb cégek, illetve szervezetek is, kivéve a politikai pártokat.
Aki tag kíván lenni az egyesületben és megfelel az előzőekben leírt feltételeknek, az elnökségtől kérnie kell írásban az egyesületbe való felvételét. Ki kell nyilvánítania, hogy az egyesületi alapszabályt elfogadja, illetve köteleznie kell magát, hogy a tagsági formájának megfelelő tagdíjat fizet. Mindenfajta tagot az elnökség vesz föl, amely a tagfelvételről igazolást bocsát ki.
Pártoló, illetve tiszteletbeli taggá azok válhatnak, akik szintén elfogadva az egyesületi alapszabályt, anyagi, vagy erkölcsi támogatásban részesítik az egyesületet.
-
Tagsági jogok:
-
Az egyesület rendes tagjai bármilyen egyesületi tisztségre megválaszthatók, ugyanakkor választási joggal is rendelkeznek.
-
Minden tag az egyesületi közgyűléseken hozzászólási és javaslattételi joggal rendelkezik. Szavazati joga csak a rendes tagoknak van.
-
Minden tag az őt érintő ügyekben az egyesület dokumentumaiba betekintést nyerhet. A rendes tag minden dokumentumba betekinthet. Az egyesület közgyűlési döntések érintettekkel való közlését és nyilvánosságra hozatal módját, valamint az egyesület erre vonatkozó nyilvántartását az SZMSZ-ben szabályozza.
-
Az egyesület bármely szervének törvénysértő döntéseit minden tag, annak tudomására jutásától számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
-
A tagok jogvita esetén a Fővárosi Bíróságot tekintik kizárólagosan illetékesnek.
-
Minden tag az egyesület körleveiből, hirdetményeiből, tájékoztatóiból tudomást szerezhet az egyesület munkájáról.
-
Az egyesület által adott különféle kedvezményeket minden tag igénybe veheti.
-
A kedvezményeket és azok mértékét mindenkor az egyesület határozza meg.
-
A pártoló és tiszteletbeli tagok szavazati, választási és választhatósági joggal nem rendelkeznek, azonban tanácskozási és javaslattételi jog megilleti őket. Kötelesek az alapszabály rendelkezéseit megtartani, illetve a vállalt kötelezettségeiket teljesíteni.
-
A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb cégek, szervezetek, mint rendes tagok jogaikat és kötelezettségeiket kizárólag bejegyzett képviselőjük újtán gyakorolhatják.
A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb cégek, szervezetek, mint pártoló és tiszteletbeli tagok tanácskozási és javaslattételi jogukat cask bejegyzett képviselőjük útján gyakorolhatják.
-
A tagok kötelezettségei:
Minden tagnak be kell tartani az egyesület alapszabályát, illetve az egyesület céljai szerint kell tevékenykednie.
A rendes tagoknak eleget kell tennie a rájuk vonatkozó, mindenkor hatályos mértékű tagdíjfizetési kötelezettségnek.
A pártoló és tiszteletbeli tagoknak tagdíjfizetési kötelezettségük nincs.
-
A tagság megszűnése:
a./ Mindenféle tagsági forma kizárás útján megszűnhet. A kizárás az elnökség hatáskörébe tartozik, csak írásban érvényes.
Az elnökség a kizárást akkor alkalmazza:
-
ha a tag magatartásával az egyesület létét, tevékenységét, jó hírét veszélyezteti, illetve az egyesületi alapszabályt súlyosan, vagy ismételten megszegi;
-
ha az éves tagdíj tárgyév július 31. napjáig történő megfizetésével elmaradt és az ismételt írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének; a tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat. A tagdíj meg nem fizetés miatti felszólításnak kifejezetten tartalmaznia kell azt a felhívást, hogy az ismételt mulasztás a tag kizárását vonhatja maga után.
A kizárási határozat meghozatala előtt az elnökség köteles az érintett tagot írásban értesíteni az ellene lefolytatandó eljárás megindításáról.
A kizárási határozatot indoklással kell ellátni, a határozatban az érintett tagot figyelmeztetni kell a jogorvoslati lehetőségeire. A határozatot írásban kell közölni az érintett taggal. Az érintett tag azt annak kézhezvételétől számított 15 napon belül megfellebbezheti az egyesület közgyűléséhez beterjesztett, de az elnökséghez beadott fellebbezéssel.
A kizárási eljárással érintett tagnak az eljárás során biztosítani kell a védekezés lehetőségét.
b/ Bármelyik tagsági forma kilépéssel is megszűntethető. Kilépés esetén ezt a szándékát a tagnak írásban kell közölnie az elnökséggel.
c/ A természetes személy tagok esetén a tagság haláluk esetén értelemszerűen megszűnik. Cégek, illetve egyéb szervezetek esetben azok megszűnése következtében is automatikusan megszűnik a tagság, amennyiben e megszűnés – legyen az bármilyen módon is – jogutód nélkül történik.
d/ Bármilyen tagsági forma megszűnése esetén a tagnak az egyesülettel el kell számolnia, a megszűnés évében esedékes tagdíjat ki kell fizetnie.
-
Az egyesület gazdálkodása:
Az egyesület különböző bevételekből tartja fenn magát, így elsősorban a tagdíjakból, különböző adományokból, hozzájárulásokból, az egyesület által szervezett versenyek, kupák és egyéb rendezvények, előadások, továbbképzések, stb. bevételeiből, illetve egyéb gazdasági tevékenységeinek bevételeiből. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat.
Az egyesületi tagdíjat évente, előre kell megfizetni, legkésőbb minden tárgyév július 31. napjáig, az egyesület pénztárába, vagy bankszámlájára.
Az egyesület tevékenységével kapcsolatban felmerülő bármiféle tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel. A tagok a tagdíjfizetési kötelezettségükön túl saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület díjazásért munkát vállalhat, illetve munkát rendelhet meg, részt vehet vállalkozásokban, illetve kezdeményezhet ilyeneket, a gazdasági-vállalkozási tevékenység azonban nem képezheti az egyesület elsődleges célját.
Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
Az egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokat az Ectv. 27.-30. §-sei tartalmazzák.
Az egyesület saját gazdálkodásának részletes feltételeit, az eves beszámoló jóváhagyásának módját az SZMSZ-ben szabályozza.
Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen.
-
Az egyesület közgyűlése:
A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve.
Eljárási szabályzatát maga határozza meg.
A közgyűlést a tagok összessége alkotja, ide értve a rendes, a tiszteletbeli és a pártoló tagokat is. A közgyűlésre az egyesület elnöksége a tagokat köteles meghívni, a tagok előzetes postai vagy elektronikus úton történő értesítésével.
Az egyesület rendes, illetve rendkívüli közgyűlést tarthat.
A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. Az éves közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes postai vagy elektronikus úton történő értesítésével.
Sürgős testületi döntést igénylő esetekben rendkívüli közgyűlés is tartható. A rendkívüli közgyűlést is az elnök köteles összehívni. Össze kell hívni a rendkívüli közgyűlést, ha azt az egyesületi tagok legalább 1/3-a kéri írásban, az ok és a cél megjelölésével. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli.
Mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével minden tagot legalább 8 nappal korábban értesíteni kell.
Az egyesület közgyűlését követően (négyévenként) tisztújító Közgyűlést kell összehívni, mely lehet egyben az évi rendes Közgyűlés is.
Mindenféle közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök, továbbá két hitelesítő tagnak kell aláírnia. Ezeket a közgyűlés választja.
Akkor határozatképes minden közgyűlés, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint 50 %-a megjelent. Amennyiben bármely közgyűlés határozatképtelen, úgy a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés – az eredeti meghívóban feltüntetett időpontban történő összehívás és a távolmaradás következményeire történő figyelmeztetés esetén és az eredeti napirendi pontok tekintetében tekinthető határozatképesnek a jelenlévők létszámára tekintet nélkül.
Amennyiben a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés napjára esik, úgy a tagoknak új meghívót kell küldeni, a szükséges tájékoztatásokkal.
Minden közgyűlés az ott megtárgyalt napirendi pontokról nyílt szavazással, kézfelemeléssel, egyszerű szótöbbséggel határoz, ide értve az egyesületi tisztségviselők megválasztását is.
Kétharmados döntés szükséges az egyesület más egyesülethez történő csatlakozása, az egyesületi vagyon bármilyen felhasználása esetén, valamint az egyesület feloszlásának, illet más társadalmi szervezettel történő egyesülésének a kimondásához.
A közgyűlések szavazásain amennyiben szavazategyenlőség lenne, úgy az elnök szavazata döntő.
Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartoznak a következők:
-
az egyesületi alapszabály megállapítása és módosítása,
-
az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ) jóváhagyása,
-
az egyesület elnökének, elnökhelyettesének és titkárának megválasztása;
-
az egyesület választott testületeinek, illetve azok tisztségviselőinek beszámoltatása és visszahívása. Visszahívásra akkor kerülhet sor, ha az érintettek magatartása a rájuk kötelezően előírt szabályokkal nem egyezik meg, illetve ellentétes;
-
az elnökség éves beszámolójának elfogadása;
-
az egyesületi működési terv jóváhagyása;
-
döntés az egyesület feloszlásáról, illetve más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondásáról;
-
döntéshozatal minden kérdésben, amelyet az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
Az egyesület közgyűlési döntések érintettekkel való közlését és nyilvánosságra hozatal módját, valamint az egyesület erre vonatkozó nyilvántartását az SZMSZ-ben szabályozza.
-
Az egyesület titkára:
A titkár az egyesület elnökségének munkáját segíti, az elnökség tagja. A titkárt az egyesület közgyűlése választja, újraválasztható. A titkár az egyesület elnökének utasításai szerint kell eljárjon, tevékenységével kapcsolatban köteles mindenkor beszámolni az elnökségnek az általa készített dokumentumokat, illetve a nála őrzött mindenféle dokumentációt köteles megmutatni az elnökség tagjainak.
A titkárnak végre kell hajtani az elnök utasításait és az elnökség döntéseit. Munkájáról rendszeresen be kell számolnia az elnökségnek.
A titkárnak kell gondoskodnia az egyesület szakmai és gazdasági tevékenységének szervezéséről, az egyesület teljes ügyviteléről, adminisztrációjáról és vagyonkezeléséről.
A titkár szervezi meg és részletesen előkészíti az elnökség üléseit, a rendes és rendkívüli közgyűléseket.
-
Az elnökség:
Az elnökség az egyesület legfőbb irányító szerve, egyúttal az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve is. Az elnökség négy évre választható a közgyűlés által. Az egyesület elnöke egyúttal az elnökség vezetője.
Az elnökség három tagból áll, egy elnökből, egy elnökhelyettesből és a titkárból.
Az elnök önállóan képviselheti az egyesületet, az egyesület képviselete során kizárólag önállóan írhat alá. Az egyesület elnöke önálló aláírásával kell hitelesítse az egyesület okiratait, okmányait, szerződéseit.
Az egyesület elnökhelyettese az elnökség munkájában vesz részt, ezen belül segíti az elnököt és a titkárt. Az elnökhelyettes feladata, hogy az egyesület okiratait, okmányait, szerződéseit előkészítse. Az elnökhelyettes kizárólagos feladata, hogy az egyesületet népszerűsítő reklám és marketing anyagok, oktatási anyagok és segédanyagok, szakmai cikkek, kiadványok elkészítését összefogja és megszervezze.
A elnökhelyettes további feladata, hogy az egyesület rendezvényeit, bemutatóit, találkozóit szervezze.
Az elnök feladata a fenti elnökhelyettesi feladatokon túl minden egyéb egyesületi munka szervezése és irányítása.
Az elnök vezeti az elnökség üléseit és a közgyűlést. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes gyakorolhatja helyette a jogokat.
Az elnökség szükség szerint, de legalább félévenként tartja üléseit, amelyet az elnök, az elnökhelyettes vagy a titkár hív össze írásban, vagy elektronikus úton történő értesítéssel, az ülés előtt legalább 5 nappal. Az elnökségi ülés napirendjét az elnök terjeszti elő. Új napirendi pont csak és kizárólag akkor terjeszthető elő, ha az elnökségi ülésen azon minden elnökségi tag jelen van. A napirendre vonatkozóan az elnökség bármelyik tagja javaslatot tehet, amely felett az elnökség egyszerű szótöbbséggel határoz.
Az elnökség határozatképes, ha ülésein legalább két elnökségi tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt. Az elnökség üléseire meghívható az elnökség tagjain kívül bármely más személy. Az így meghívott személy szavazati joggal nem rendelkezik. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
Az elnökség minden olyan kérdésben dönt, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség köteles végrehajtani a közgyűlés határozatait. Felügyeli a titkár tevékenységét. Folyamatosan döntéseket hoz az egyesület napi munkája során felmerülő bármilyen kérdésben, amelyről a közgyűlés nem döntött. Végrehajtja ezeket a döntéseket. Eseti bizottságokat hozhat létre, ezek feladatát meghatározhatja és munkáját ellenőrzi. Megalkotja az egyesület éves költségvetését.
A soron következő közgyűlés napirendjét megállapítja. Munkaügyekben dönt.
Az elnök és az elnökhelyettes külön-külön jogosultak az egyesület bankszámlája felett rendelkezni.
-
Az egyesület megszűnése,megszűntetése:
Az egyesület megszűnik feloszlásával, más egyesülettel való egyesülésével, feloszlatásával, illetve megszűnésének megállapításával. Az egyesület megszűntetésére az Ectv. vonatkozó rendelkezései alapján kerülhet sor.
Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.
-
Csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás
Az egyesület csőd-, felszámolás és végelszámolására – az Ectv. eltérő rendelkezése hiányában – a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, kényszervégelszámolásra a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116. § (3)-(6) bekezdését, 117. §-át és 118. §-át az Ectv-ben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
Az egyesület – az Ectv. eltérő rendelkezése hiányában – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Cstv.) az Ectv. 10. § (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
-
Záró rendelkezések:
Az alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok az irányadók.
Az egyesület a Fővárosi Törvényszéknél történt nyilvántartásba vételétől jogi személy.
Budapest, 2013. május 15.
Gelencsér Gábor
Elnök
