Lefektettük az alapköveket

A Magyar Footgolf Szövetség július 23-án megtartotta éves közgyűlését, melyen a tagság Telek Andrást, korábbi válogatott labdarúgót választotta alelnöknek. A szavazáson túl elfogadásra került a szervezet 5 éves stratégiája, alapszabálya, költségvetése, valamint a Nemzeti Versenysport Szövetséghez való csatlakozása is. A footgolf első emberét, Hrutka Jánost kérdeztük az elhangzottakról, valamint az elmúlt fél év változásairól.

Mennyire nehezítette a szövetség életét, kitűzött céljainak megvalósítását a vírus által okozott leállás?

A kényszerpihenő számos olyan dologra, háttérbe szorított teendő elvégzésére biztosított időt és lehetőséget, melyekre eddig nem találta a szabad perceket az ember. Így volt ez szeretett sportágunk sok-sok munkaórát, figyelmet igénylő szabályzataival, terveivel, céljaival és azok átlátható, kontrollálható keretek közé terelésével is. Örömmel, és talán egy pici büszkeséggel is mondhatom, hogy az első lépéseket megtettük, leraktuk az alapkövetek.

Ezek eddig hiányoztak?

Nem így fogalmaznék, viszont a tavalyi események választások elé állították a szervezetet. Hatalmas örömünkre, és eddigi munkásságának elismeréseként Gelencsér Gábort megválasztották a nemzetközi szövetség élére, így a hazai folyamatok is változásokat sürgettek. A novemberi kinevezésemkor egy olyan szervezetet vettem át, mely évek óta tartó jogi procedúra közepén állt és feltételeinek biztosítását a kezdetek óta egy egyszemélyes hadsereg és a baráti szálak, magánszemélyek dotációi biztosították. Az év végén aztán egybehangzó volt a sportág mögött eddig bástyaként álló üzletemberek kinyilatkoztatása: nem szeretnék tovább magántőkéből finanszírozni a footgolfot! Nem maradt más választásunk, és ez teljesen időszerű is volt, új alapokra kellett helyeznünk ezt a dinamikusan fejlődő labdajátékot.

Sokszor illeték a kommunikáció hiányával, a footgolf élet történéseinek nem megfelelő és gyors találásával a szövetség közvetlen vezetését.

A közgyűlés első napirendi pontjaként javasoltam is, hogy egy „elnöki beszámolóval” kezdődjön az ülés, hogy a tagszervezetek vezetői is lássák, kapjanak egy kis szeletet abból, hogy mit is csináltunk az elmúlt hónapokban. Nem is tudom, hol kezdjem, hiszen nehéz lenne bármit is kiemelni a megtett mérföldkövek közül. A jogi státusz útján megtett hatalmas lépés viszont lehet, hogy mégis egy minimális megkülönböztetést igényel. Közvetlen a tavaly novemberi közgyűlés után fejest ugrottunk a témába, és szilveszter előtt megszületett már ügyvédünk, dr. Fülöp Adrienn munkájának köszönhetően az a háttéranyag, mely a Minigolf Szövetség alapszabályának módosításához kellett.

Ezt miért az MFGSZ-nek kellett elkészítenie?

Ez egy közös megállapodás volt Karakas Attiláékkal, egy segítő kéz nyújtása, hogy ne vesztegessük tovább az időt és minél gyorsabban véget érjenek azok a folyamatok, melyek a szövetség érdekeit szolgálták. Több változtatást, módosítást, ügyvédekkel együtt töltött órát és megbeszélést követően büszkén mondhatom, hogy egy több éves folyamatnak értünk, érhetünk most a végére. Májusban a Minigolf Szövetség megkapta a végzést arról, hogy a változtatott alapszabályát elfogadták, kikerült belőle a footgolf. Mindeközben elkészítettük az összes szabályzatunkat, újraszövegeztük, aktualizáltuk őket, ezt a 10 szabályzatot, kiegészítve számos más kötelezően beadandó dokumentummal megküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériuma részére, akiktől az a válasz érkezett, hogy a szükséges igazolás kiadását megalapozottnak tartják. A közgyűlésen elfogadott új alapszabályunkkal karöltve ez pedig lehetőséget biztosít már az utolsó lépcsőfok megtételére a sportszövetséggé válás felé vezető úton. Ezúton is szeretném megköszönni Karakas Attilának és kedves feleségének a segítséget, melyet az elmúlt hónapokban nyújtottak mindehhez.

Olvashattunk róla, hogy bizottságok alakultak, viszont azóta kevesebb információ érkezett felőlük, és sokszor lehetett hallani zsörtölődéseket is ezeknek a csoportoknak a háza tájáról. A bizottságok felállításán és a jogi státuszban elért eredményeken túl történt még olyan a szövetség életében, amiről szívesen beszámolna?

Igen, a bizottságok az egyik fájó pont a mi életünkben is, hiszen az elnökség teljesen másképp képzelte el azok működését. Pont azért keltette életre a különböző területek felelőseit, javaslattevőit, hogy a számos egyéb teendő mellett munkát vegyen le saját maga válláról, hogy egy kis levegőhöz jusson addig, míg a háttér megteremtésén munkálkodik. Ha teljesen önkritikusak szeretnénk lenni, és ez alapfeltételei is egy sikeres jövőképnek, mi sem kezeltük, kommunikáltuk megfelelően ezt a helyzetet, ezen megpróbálunk mindenképp változtatni a jövőben. A bizottságok kialakítását, életre keltését ettől függetlenül nagy lépésnek tartom. Ugyanúgy, mint az összes szabályzat, a 2020-tól 2025-ig tartó stratégia, vagy az idei marketing stratégia megtervezését, összerakását is. Ez az alapja annak, hogy a sportágat elindítsuk egy piaci alapokon is működni tudó szervezetté válás terén. A népszerűsítés, az iskolákra, egyetemekre való bejutás, az infrastruktúra fejlesztés, az ország keleti részeinek bevonása a sportba csak akkor sikerülhet, ha tudjuk, hogy mit, mikor és hogyan szeretnénk és ezeknek a lépcsőknek a megtételét folyamatosan ellenőrizzük, kontrolláljuk. Természetes szükségünk lesz majd a terveinket támogató, a sportágat megszerető vezetőkre, politikai-, és az üzleti életből mellénk szegődő potentátokra is, és ennek érdekében igyekszünk minél több szálat megmozgatni. Büszke vagyok a pandémia ellenére megvalósuló, életre keltett számos új kupánkra is, melyek ugyancsak céljainkat, terveinket szolgálják. Minden évben szeretnénk újabb eseményeket életre kelteni, és eseményalapú kommunikáció által is népszerűsíteni sportágunkat minél szélesebb körben, minél több üzleti szegmensben. Előrelépésként említhetem a Hallgatói Önkormányzatok Képviseletével, a HÖOK vezetésével folytatott megbeszéléseket, a Testnevelési Egyetemmel való együttműködést, melyek általunk nem várt, új lehetőségeket is adtak a footgolfnak. Ez fontos lesz egy esetleges egyetemi bajnokság, az edukáció, a képzés, új szakosztályok, új gyakorlópályák, és a több százezres egyetemi réteg elérése szempontjából. Ugyanilyen megtisztelőek azok a tárgyalások, melyet a saját területén, világviszonylatban is vezető szerepet betöltő SYNLAB vezetésével folytattunk. Általuk a sportdiagnosztika, a későbbiekben esedékessé váló sportegészségügyi felmérések, igazolások terén, valamint a 2021-re elhalasztott, Japánban rendezendő világbajnoksággal összefüggésben tudunk majd együttműködést kialakítani. A megbeszélések jelenlegi állapota szerint 4 játékosunk is abszolút profi szinten, a legmagasabb háttérsegítséget, a sporttudományokat segítségül hívva készülhet a footgolf legnagyobb megmérettetésére. Arról már tényleg csak zárójelben kívánok szót ejteni, hogy a kommunikációnkat is szeretnénk folyamatosan javítani, fejleszteni, így az elkövetkező hetekben elindul az mfgsz.hu oldal, az eddigi többfelületes tartalomgyártás egy oldalon koncentrálódna, átláthatóvá, könnyen elérhetővé téve minden fontos információt.

Kap még levegőt? Hadd szakítsam egy picit félbe. Az kijelenthető, hogy amit az új vezetés vállalt, azt teljesítette? Elégedett?

Baj lenne, ha az lennék, ha nem lennének újabb és újabb feladatok, célkitűzések, megvalósításra váló tervek. Olvasta az idei terveinket, hogy mit szeretnénk még életre hívni? Ráadásul, egyelőre az anyagi háttér sem teljesen biztosított, így amíg nem találjuk meg azokat a partnereket, akik egy ilyen, most már jól felépített sportágat, gyermeket szeretnének együtt nevelgetni, támogatni, addig nem lehetek nyugodt. Készítettünk egy elég sok területre kiterjedő együttműködési tervezetet, anyagot a sporttámogatás terén élen járó Szerencsejáték Zrt. részére, de egyelőre nem sikerült elérnünk a várt hatást. Az új alelnök, Telek „Manci” személyében egy újabb régi csapattárs, egy igazi csapatember, de ezen túl egy elismert üzletember is a sportág mellé állt, aminek nagyon örülök. Hiszek abban, hogy a sok munkaóra, a heti rendszerességű találkozók, ötletelések, melyeket Gelencsér Gáborral (sokszor Tajtyi Róberttel is támogatottan) töltöttünk meghozzák a gyümölcsét a fáradozásoknak, és Mancival kiegészülve még jobban kinyílik az olló, még távolabb tekinthetünk és érhetünk is majd. Elégedett még nem vagyok, de bizakodó annál inkább. Természetesen lehet, sőt valószínű, hogy mi sem csinálunk mindent jól, mi sem találjuk meg sokszor a legjobb megoldásokat, de az út, amin haladunk helyes irány. Ebben hiszek! Hogy mennyire az, arra megbízatásunk lejártával, összegezve az elérteket kapunk majd választ. Addig is szeretném megköszönni a támogatását, bármilyen volumenű segítségét azoknak, akik elkísérnek, figyelemmel követnek minket ezen az úton.